Telica

A mai program a Telica Vulkán megmászása volt. Ez a vulkán 1061 méter magas és San Jacinto falu mellett fekszik. Érdekes, hogy a Telica nevű falu pár kilométerrel arrébb található. Reggel 5-kor indultunk, hogy ne a legnagyobb melegben kelljen mászni és jól tettük, mert iszonyat hőség volt ma. Először engem szedtek fel, aztán két másik embert, egy angol, cambridge-i párt, Carriet és Rosst. A vezetőnk pedig az angolul igen jól beszélő és nagyon kedves Miguel volt. Nem volt egyszerű felmászni a vulkánra, nagyon sziklás volt az oldala. Szegény Carrie a végére azt hittem megpusztul. Hozzájuk képest én loholtam :) Mondták is, hogy nekem ez pont jó bemelegítés a Momotombo megmászásához.

Íme a Volcanó Telica:

A kilátás menet közben pazar volt! A messzeségben lehetett látni Nicaragua legmagasabb vulkánját, a San Cristobalt. A Telica krátere nagyon széles, és folyamatosan füstöl! És annyira mély, hogy le sem lehet látni az aljára, pedig ez igazi tüzesen-lávásan fortyogó kráter! Szerveznek ide olyan túrát, hogy az éjszakát a közelben töltik egy placcon, mert a sötétben állítólag lehet látni a tüzet. Persze azért ez sem olyan mint a mesékben, hogy lángnyelvek csapdosnak fölfelé :)

A kénes bűz viszont igencsak émelyítően csapdosott felénk.

A kilátás a kráter pereméről is fantasztikus volt! A legtávolabbi vulkán a Momotombo, amit holnapután mászok meg. Ezt a legnagyobb kihívás megmászni, úgyhogy ezt muszáj!!! Látni majd föntről az egész Managua Tavat! Ez a vulkán az ország szimbóluma. Íme a kis csapat a kráter szélén:

Messzebbről már belátható volt a teljes kráter:

Lefele menet rengeteg féle madarat és pillangót láttunk, mint pl. ezt a zöld-feketét, illetve a papagájokat.

Leérve meg csodaszép sárga virágmezők voltak.

Ez pedig a már rég nem működő Santa Clara vulkán.

És a helyi népek.

San Jacintóban volt egy kis terület ahol lyukak voltak a földben, amikből forró kénes gőz ömlött ki, és rotyogott a lyukakban a forró víz. Egyébként a Telica forró vizét csőrendszeren keresztül a faluba vezetik, ez náluk az áramforrás.

Este elmentem egy közeli mosodába leadni a cuccaimat mosásra. A bácsi aki átvette a ruhákat nagyon megörült nekem, mert én vagyok az első magyar vendége :) Képben volt egyébként a fővárossal meg a Dunával is!

Aztán elmentem egy bárba ahol tegnap voltam a két fiúval, mert tudtam hogy ott van wifi, így gondoltam vacsi közben netezek. Nos a netezésből nem lett semmi, amit nem is bántam, mivel épp ide jött enni az a négy amerikai, akikkel a katedrálisban találkoztam (ők készítették rólam a képeket). Úgyhogy csoportos vacsora lett belőle, sőt, meghívtak a vacsorára! És kedd este is találkozom majd velük. Ők 60+, illetve 80+ emberek, igazán bátrak hogy bevállaltak egy nicaraguai utat - amúgy dolgozni vannak itt alapvetően.

Nagyon jót beszélgettünk, mert nem azok a tipikus "én vagyok a világ közepe" felfogású amerikaiak (ezt ők mondták magukról, de tényleg így van), hanem azok akik az ország határain túl is látnak.

Holnap megyek a tengerpartra pihenni! Aztán kedden Momotombo-mászás lesz. Ezen kívül már csak 1 vulkánt tervezek megmászni :)